Mi az inkontinencia? 
Okai, típusai, tünetei és kezelése

Az inkontinencia vizelettartási nehézség, mely során hirtelen és visszatarthatatlanul érkezik a vizelési inger. A távozó vizelet mennyiségétől függ a panasz súlyossága, mely lehet enyhe (1,4 dl), középsúlyos (1,4-3 dl) és súlyos (3 dl fölött).[1]

Az vizelet inkontinencia lehet átmeneti vagy tartós probléma és különböző típusai vannak. A leggyakrabb esetben stressz inkontinencia áll fenn, ilyenkor köhögés, tüsszögés, nevetés, séta vagy emelés során kis mennyiségű vizelet távozik. Ezen kívül létezik késztetéses inkontinencia, túlfolyásos inkontinencia és reflex inkontinencia. Amennyiben egyszerre több állapot is fennáll, kevert inkontinenciáról beszélünk.[2]

A vizelet-inkontinencia előfordulása meglehetősen magas, a felnőtt nők 50%-át érinti. A probléma előfordulása az életkorral növekszik, mivel a 65 év feletti nők 75%-a számol be vizeletszivárgásról. [3]

Az inkontinencia hatása túlmutat a fizikai kényelmetlenségen és társadalmi elszigeteltséghez, depresszióhoz és csökkent életminőséghez vezethet.

Ugyanakkor, az inkontinencia gyógyítható állapot! A műtéti beavatkozáson kívül gyógyszeres, valamint non-inzavíz, azaz lézeres kezeléssel is eredményesen és hatékonyan lehet gyógyítani a stressz inkontinenciát.

Mik az inkontinencia okai?

• Gátizomgyengeség: Az inkontinencia gyakori oka a gátizomgyengeség, amely lehet a terhesség, a szülés, az öregedés vagy a húgyhólyag túlzott nyomása következménye. Az idősebb nők körében a gátizomgyengeség a vizelet-inkontinencia leggyakoribb oka, és az életkor előrehaladtával nő a kockázata.
• Szülési trauma: A szülési folyamat során a medencefenék izmai és szövetei megnyúlhatnak, ami gyengeséghez, lazasághoz vezethet. A nők körében a természetes szülés során a vizelet-inkontinencia kockázata jelentősen megnő.
• Hormonális változások: Az ösztrogén szint csökkenése a menopauza idején negatív hatással lehet a húgyhólyag és a húgyúti rendszer izomzatára és szöveteire. A menopauza utáni időszakban a nők 23%-a tapasztalt inkontinencia tüneteket.
• Prosztata problémák: A férfiaknál a prosztata megnagyobbodása vagy prosztatarák okozhat inkontinenciát. Egy tanulmány szerint a prosztata műtét után a férfiak 4-31%-a tapasztalhat vizelet-inkontinenciát.
• Neurológiai károsodás: Az idegrendszeri problémák, például gerincsérv, stroke, agyvérzés, Parkinson-kór vagy sclerosis multiplex, befolyásolhatják az idegi jelátvitelt a húgyhólyag és a záróizom között. Az időskorúak körében a neurológiai betegségekhez kapcsolódó vizelet-inkontinencia előfordulása 3,9-41%-ra tehető.
• Bizonyos gyógyszerek: Néhány gyógyszer, például vízhajtók, nyugtatók, izomlazítók és egyes vérnyomáscsökkentők befolyásolhatják az húgyhólyag és az izomzat működését, és így hozzájárulhatnak az inkontinenciához.
• Krónikus állapotok: Bizonyos krónikus betegségek, mint például a cukorbetegség, hosszú távon károsíthatják az idegeket és az izomzatot, beleértve a húgyhólyagot és a medencefenék izmait is, amelyek inkontinenciát okozhatnak.

Milyen típusai vannak az inkontinenciának?

Az inkontinencia típusait az alapján kategorizáljuk, hogy milyen jellegű vizeletürítési problémák jelentkeznek.

Stressz inkontinencia

A stressz inkontinencia olyan állapot, amelyben a húgyhólyag kontrollja elveszik olyan helyzetekben, amikor fizikai stressz vagy nyomás nehezedik a hasi területre. Általában akkor jelentkezik, amikor a vizeletvisszatartási-reakciók hibásan működnek vagy gyengülnek, amelyek normális esetben segítenek a vizelet visszatartásában.

A stressz inkontinencia tünetei közé tartozik a vizelet visszatartásának nehézsége vagy lehetetlensége olyan helyzetekben, mint a köhögés, tüsszentés, nevetés vagy fizikai aktivitás. A húgyhólyag nyakának és a medencefenék izmainak nem megfelelő izomzati támogatása vagy gyengesége miatt a húgyhólyag nyomása meghaladhatja a záróizmok kapacitását, ami a vizelet ürülését eredményezheti.

Több tényező is hozzájárulhat a stressz inkontinenciához. Ez lehet a medencefenék izmainak gyengesége, amelyek fontos szerepet játszanak a hólyag kontrolljában. Az izmok gyengülése lehet öröklött vagy kialakulhat terhesség, szülés, hormonális változások vagy életkorral járó változások következtében. Ezen kívül az elhízás, dohányzás, koffein fogyasztása és bizonyos gyógyszerek is hozzájárulhatnak az inkontinencia kialakulásához.

Késztetéses inkontinencia

Ezt a típust néha sürgősségi vagy urge inkontinenciának is nevezik. A késztetéses inkontinenciában a hirtelen és erős késztetés érzése jelentkezik a vizeletürítésre, ami olyan erős lehet, hogy az érintett nem képes időben elérni a WC-t. Ez a típus általában a húgyhólyag izomzatának túlműködésével és a késztetések szabályozásának zavarával társulhat.

Túlfolyásos inkontinencia

Ebben az esetben a húgyhólyag nem tud megfelelően ürülni, így folyamatosan megtelik és a vizelet kicsordulhat. A túlfolyásos inkontinencia jellemzője, hogy csak kis mennyiségű vizelet ürül, vagy a vizeletcseppek folyamatosan szivárognak. Ennek oka lehet az húgyhólyag izomzatának vagy a húgyhólyag kiürülését segítő izomzatnak a gyengesége vagy károsodása.

Reflex inkontinencia

Ez az inkontinencia típus akkor fordul elő, amikor a húgyhólyag ürülése reflexszerűen történik, anélkül, hogy az egyén tudatosan szabályozná vagy irányítaná. Ez a típusú inkontinencia akkor jelentkezik, amikor a húgyhólyag megtelik,és a reflex kiváltja az ürítést. Ez az állapot általában akkor fordul elő, ha a kommunikáció a húgyhólyag és az agy között károsodott, például gerincsérülés vagy neurológiai betegség esetén.

Kevert inkontinencia

Egyes esetekben több inkontinencia típus is jelen lehet egyszerre. Ezt kevert inkontinenciának nevezik és az egyén számára kombinált tüneteket okozhat, például stressz inkontinenciával és késztetéses inkontinenciával együtt.

Az inkontinencia okai és típusai változóak lehetnek, és az egyéni esetekben különböző kombinációk is előfordulhatnak. Az orvosok az alapos vizsgálat és értékelés alapján képesek azonosítani az inkontinencia konkrét típusát és az okokat, ami lehetővé teszi a megfelelő kezelési lehetőségek kiválasztását.

Melyek az inkontinencia tünetei?

Az inkontinencia tünetei változhatnak attól függően, hogy milyen típusú inkontinencia áll fenn.

1. Vizeletvesztés: Az inkontinencia fő tünete a vizelet kontrollálatlan vagy akaratlan ürülése. Ez lehet enyhe csepegés vagy súlyosabb vizeletürítés.
2. Vizeletürítésre való hirtelen késztetés: Az egyén hirtelen és erős vágyat érez a vizeletürítésre, amelyet nehéz vagy lehetetlen megakadályozni.
3. Gyakori vizelés: Az inkontinencia néha gyakori vizelési ingerrel jár, ami miatt az egyén gyakran látogatja a mosdót, még akkor is, ha csak kis mennyiségű vizeletet ürít.
4. Éjszakai vizelés (nocturia): Az inkontinenciában szenvedők gyakran ébrednek fel az éjszaka közepén, hogy vizeljenek, ami megzavarja a normális alvást és pihenést.
5. Szivárgás fizikai aktivitás vagy köhögés közben: A stresszinkontinenciában szenvedők gyakran tapasztalnak vizeletvesztést fizikai erőfeszítés, köhögés, tüsszentés vagy nevetés során.
6. Állandó vizeletszag vagy nedves érzés: Az inkontinencia miatt a betegek gyakran állandó vizeletszagot éreznek vagy nedves érzést a nemi területen.

Hogyan diagnosztizálják az inkontinenciát? 

Az inkontinencia pontos diagnózisa egy átfogó vizsgálatot igényel, amely magában foglalja a következőket:

1. Orvosi anamnézis: Az orvos megkérdezi a pácienset az inkontinencia tüneteiről, a tünetek jellegéről, a gyakoriságról és az esetleges kiváltó okokról. Az anamnézis során az orvos megpróbálja meghatározni az inkontinencia típusát és az esetleges kiváltó tényezőket.
2. Fizikai vizsgálat: Az orvos elvégzi a medence és a hasi terület fizikai vizsgálatát. Ez magában foglalhatja a medencefenék izmainak erősségének és állapotának ellenőrzését, a húgyhólyag tapintását és a szövetszakadások vagy más elváltozások vizsgálatát.
3. Vizeletanalízis: A vizeletmintából történő laboratóriumi vizsgálat segíthet az esetleges vizeleti fertőzés vagy más vizelettel kapcsolatos problémák kiszűrésében. Az eredmények hozzájárulnak a megfelelő diagnózis felállításához.
4. Urodinamikai vizsgálatok: Az urodinamikai tesztek a vizeletürítési folyamatot és az inkontinenciát befolyásoló izmok és idegek működését vizsgálják. Ezek a vizsgálatok magukban foglalják a hólyagnyomás mérést, a hólyagürítési sebesség mérését, a hólyagtérfogat értékelését és más paramétereket.
5. Képalkotó vizsgálatok (pl. ultrahang): Bizonyos esetekben az orvos képalkotó vizsgálatokat rendelhet, például ultrahangot, hogy értékelje a húgyhólyag és az ahhoz kapcsolódó struktúrák állapotát. Ez segíthet az orvosnak az esetleges rendellenességek vagy elváltozások azonosításában.

Milyen lehetőségek vannak az inkontinencia kezelésére?

Az inkontinencia kezelésének módja az alapvető októl, az inkontinencia súlyosságától és típusától függ.

Inkontinencia műtét

Az inkontinencia kezelésére számos műtéti lehetőség létezik, amelyek célja az inkontinencia tüneteinek enyhítése és a vizeletkontroll helyreállítása. Az alkalmazott műtéti eljárás a beteg inkontinencia típusától, súlyosságától és egyéni körülményeitől függenek. Általában az alábbi műtéti lehetőségek valamelyikét alkalmazzák:

1. Húgyhólyag záróizmának megerősítése vagy helyreállítása: Ez a műtét általában magában foglalja a húgyhólyag alapjának vagy a húgycső körüli izmok megerősítését vagy rögzítését. Ez segít megakadályozni a vizelet nem kívánt szivárgását fizikai megerőltetés vagy nyomás hatására. A műtétet általában endoszkópos (kis bemetszésekkel) vagy robot-asszisztált technikával hajtják végre.
2. Húgyhólyag- vagy húgycsőimplantátumok beültetése: Ez a műtéti eljárás olyan implantátumok beültetését jelenti, amelyek segítenek a húgyhólyag vagy a húgycső helyzetének és működésének javításában. Az implantátumok támogatást nyújtanak a záróizmoknak, hogy megakadályozzák a vizeletvesztést. Ez a típusú műtét általában sebészeti bemetszéssel történik.
3. Medencefenék rekonstrukciós műtétek: Ezek a műtétek a medencefenék izmainak és kötőszövetének helyreállítására irányulnak. A cél az anatómiai helyzet visszaállítása és a támogató struktúrák megerősítése. Ez segít a húgycső és a húgyhólyag helyzetének stabilizálásában és a vizeletkontroll javításában.
4. Szalagbeültetés (TOT, TVT): A TOT (Transobturator Tape) és a TVT (Tension-Free Vaginal Tape) műtétek során szintetikus szalagokat helyeznek be a húgycső környezetében található kötőszövetbe. Ezek a szalagok támogatást nyújtanak a húgycsőnek, és megakadályozzák a vizeletvesztést fizikai terhelés vagy nyomás hatására.

Hagyományos, konzervatív, otthoni módszerek

Az inkontinencia kezelésére hagyományos, konzervatív módszerek is léteznek, amelyek segíthetnek az inkontinencia tüneteinek enyhítésében és a vizeletkontroll javításában. Néhány gyakori hagyományos kezelési lehetőség az alábbiak:

1. Életmódbeli változtatások: Az egészséges életmód kialakítása és az egészséges szokások kialakítása segíthet az inkontinencia kezelésében. Ide tartozhatnak az egészséges étkezési szokások, a megfelelő folyadékbevitel, a rendszeres testmozgás és az ideális testsúly megtartása.
2. Gyógyszeres kezelés: Vannak olyan gyógyszerek, amelyeket az inkontinencia kezelésére alkalmazhatnak. Ezek a gyógyszerek lehetnek olyanok, amelyek erősítik a húgyhólyag izmait, csökkentik a húgyhólyag túlzott aktivitását vagy segítenek a záróizmok erősítésében. Fontos megjegyezni, hogy a gyógyszeres kezelésnek lehetnek mellékhatásai, és minden esetben orvosi konzultációra van szükség.
3. Pelvic Floor (gátizom) torna: A gátizom erősítése és tornáztatása (pl. Kegel gyakorlatok) hatékony módszer az inkontinencia kezelésében. A speciális gyakorlatok célja, hogy megerősítsék a medencefenék izmait, beleértve a húgycső körüli izmokat is, és javítsák a vizeletkontrollt.
4. Vizeletürítési rutinok és vizelési technikák: Az inkontinenciával élőknek javasolt megfelelő vizeletürítési rutinokat és technikákat alkalmazni. Ide tartozhatnak a rendszeres és időzített vizelés, a megfelelő ürítési pozíciók és technikák, valamint a vizeletmegtartó gyakorlatok.
5. Segédeszközök: Az inkontinencia kezelésében alkalmazhatók különböző segédeszközök, például vizeletelvezető betéteket vagy pelenkákat. Ezek az eszközök segíthetnek a vizelet elvezetésében és a szivárgás kontrollálásában.

Non-invazív módszerek az inkontinencia kezelésére

Az inkontinencia kezelésére kétféle non-invazív módszer áll rendelkezésre, amelyek nem igényelnek sebészeti beavatkozást. Ezek a módszerek segítenek erősíteni a medencefenék izmait, javítani a vizeletkontrollt és enyhíteni az inkontinencia tüneteit.

1. Elektromos stimuláció
2. Intim lézeres kezelés
   

Lézeres inkontinencia kezelés - hogyan működik?

Az intim lézeres kezelés során lézerenergiát alkalmaznak a hüvely területén. A lézerfény stimulálja a szövetek regenerációját és a kollagén termelését. Ez elősegíti a hüvelyfalak megerősítését és feszességük visszaállítását. A kezelés hatására javulhat a hüvely rugalmassága és a véráramlás, ami pozitív hatást gyakorolhat az inkontinencia tüneteire.

Mik az intim lézeres kezelés előnyei?

Az intim lézeres kezelés előnye, hogy

• nem igényel sebészeti beavatkozást,
• nincs felépülési idő, kezelés után azonnal vissza lehet térni a mindennapi tevékenységekhez,
• a kezelés fájdalommentes és
• mindössze 20 perc alatt elvégezhető.

Kinek ajánlott az intim lézeres kezelés? 

A kezelés általában azoknak ajánlott, akik enyhe vagy közepesen súlyos stressz inkontinenciában szenvednek. Fontos azonban az alapos orvosi konzultáció, hogy megfelelően felmérje az egyéni helyzetet.

Miért érdemes nálunk bejelentkezni intim lézeres kezelésre? 

Partnerklinikánk a jelenleg elérhető legkorszerűbb eszközt, a Syneron-Candela CO2RE Intima gépet alkalmazza, melyet hazánk egyik legtapasztaltabb orvosa kezel. Ez korunk leghatékonyabb és legbiztonságosabb kezelési lehetősége az inkontinencia tüneteinek enyhítésére!

Ismerje meg jobban az intim lézeres kezelés pozitív hatásait, előnyeit!